Nyár a városban !
Városban nőttem fel,fülledt levegőben,
izzadság szaga terjedt a járókelőkbe.
A nép hegyén hátán, a proli strandokon,
szegényeknek ott volt a paradicsom.
Kis bódékból fagylaltot, virsliket árultak
szemtelen legyek százai szálldostak
Zivatart ígért,a sűrű,fülledt levegő.
megváltó menny,volt a csodatevő !
Egyszer csak, mintha dézsából öntenének
páratartalomtól a hő,kibírhatatlan lett.
Késő délután csúcsforgalma a villamosoknak,
szőrös hónaljak fogókban kapaszkodnak
Háztömbök beszívták a nappali meleget
kiengedték éjjel,hogy még aludni sem lehetett
Szomorú sorsa ez a városi embereknek
kik valami oknál fogva,régóta ott rekedtek
Gyakran kimentem a városból, messze a
szabadba, ledőltem egy fa alá gondolataimba.
Képzeletem messze szállt egy birodalomba,
hol mindenkinek egyformán volt adagolva.
Ágoston Tibor
Kedves Babu !
Igen, a szép oldalát az életnek a vak szerelem mutatta meg.
szines szemüveg talán segített volna,29 év elrepült mintha nem
is lett volna.
Köszönöm,hogy olvastál.
Szeretettel : Tibor
Kedves Tibi!
Valahogy átéltem a soraidat ! Hasonlóképpen én is városban
születtem.:|
Mindig a szép oldalát kell nézni ,mert nem vagyunk egyformák!
Sajnos de igazat kell adnom Neked sok mindenben !
Gratulálok szeretettel….Babu(l)