Jöttem mentem az élettel

Jöttem mentem az élettel

Olyan vagyok én is mint egy fa
kihajtottam, majd évek során
sok sebet kaptam.Metszettek

jobbról is balról is talán
mindezt feledni tudtam, míg
élt anyám és apám

mikor fájt a szó, náluk
mindig nyitva volt az ajtó.

és addig szőtték a szavakat.
míg meg nem értettem, hogy
az emberek sokszor és

sokakon irigységből
másokon mély sebeket vájnak

Mikor elmentek
számomra a napok
üresek lettek,nehéz évek.

megbicsaklott élet,
de hat szem pár követett,

itt maradtunk neked, szeretned
kell az életed, s valami felemelt
mert menned kell, még akkor
is ha fájnak a rajtad esett sebek

Jöttem mentem az élettel,
gyermekeim, unokáim által
tarkított évekkel, boldog

és boldogtalan napok,
de még itt vagyok. nektek
nevetek, vagy sírok

Hogy meddig azt csak a
sorsom könyvének írója
tudja, remélem a tollamat
még évekig kezembe adja.

Kondoros 2019 február 17 Oláh Péterné Jantyik

“Jöttem mentem az élettel” bejegyzéshez 11 hozzászólás

  1. A címe nagyon tetszik Rzsike! És szerintem mindent el is mond. (f)

  2. Kedves Erzsike!
    Szép sorokkal állítottál emléket szerető szüleidnek. Sajnos ha elveszítjük őket azt az űrt, amit maguk után hagynak senki és semmi nem pótolhatja. Barátnőm mondta egyszer: Az élet olyan, mint egy labda, mennél jobban ütik-verik, annál feljebb emelkedik!"
    Szeretettel olvastalak, gratulálok megható soraidhoz: Klári(f)

  3. Drága Erzsike !
    Az élet nem egy jótékonysági intézmény !
    Ostoroz keményen, kit jobban ,van akit kevésbé,de a hegek
    amik ott maradnak egész életünkön cipeljük magunkkal !
    Gratulálok sok szeretettel….Babu(l)

  4. [b][i][center]Kedves Éva, őszintén szólva Bálint gazda gondolatai késztettek a vers megírására.Ő mondta,hogy olyan vagyok mint a barack fám sok sebet kapott,de még virágzik.Rzsike[/center][/i][/b]

  5. Kedves Erzsike!
    Együttérzéssel olvastam versedet,
    Szeretettel gratulalok,
    Magdi

  6. Kedves Erzsike! Panasz, vagy szomorúság, nem csak a valóság! Így éljük életünk sokan, boldogan vagy boldogtalanul sokszor és sokat, de az úton menni kell, visszük a keresztet boldogan. A család a gyógyír sebeinkre és bízom még sokáig így lesz Neked is Erzsike! Nagyon jó volt elidőzni soraidnál és magamévá tettem, beleéreztem. Szeretettel. Éva

  7. Annyi sebet ütnek a lelkünkön életünk során, de talpra kell állni, hisz ott a gyönyörű család, akikért érdemes folytatni az életet.
    A sors könyvének lapjaiba mi nem olvashatunk bele, és ez így jó!

    Szeretettel olvastalak. Gratulálok: Icu(f)

Szólj hozzá!