„Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!!!”
Szülőházamban VASZARON, búbos kemence állt az udvaron,
Abban sütött ANYÁM hat puha kenyeret ,amire elkészült , fáradt Ő eleget.
Ott sült még a „LÁNGOS” meg a kis „VAKARCS”….
Két hetente ismétlődött a harc.
Mi gyerekek öten élveztük e napot, mert mindenki illatos,friss kenyeret kapott.
Most is érzem annak a finom illatát,kár,hogy NEM HALLOTTUK JÓ ANYÁNK sóhaját.
Kemencét kifűteni és dagasztani,,,nem könnyű,utólag be kell vallani!
Nehéz nap volt NEKI,de nekünk öröm,drága Édesanyám megkésve KÖSZÖNÖM!!!
Szívéből jött Anyánknak ez a hő ima: „MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD MEG NEKÜNK MA!!!”
Kövesdi Ferencné Teri verse
Drága Babu!
Szeretettel fogadtam a hozzászólásodat: Teri
Drága Terike!
Szépséges emlékversedet szeretettel olvastam!
Sajnos nem volt részem az ilyen fimomságokban!
Kedves sorok amiben ott van a friss kenyér illata !(l)
Gratulálok…..Babu(f)
Kedves Magdi és Marica!
Köszönöm szépen ,hogy olvastátok a versemet…..nagyon
örültem.Barátsággal: Teri
Kedves Terike!
Az ANYÁK általában sokat "dagasztanak" a családért.
Ez az anyák sorsa!
Ez a szép kis vers: köszönet.
Örülök, hogy olvashattam.
Szeretettel: Marica
Kedves Terézke!
Gratulálok szépséges versedhez.
Olvasása közben szinte érezni a kemencében frissen sült kenyér illatát, ami semmihez sem hasonlítható.
Szeretettel Magdi