Nyári nap
Augusztus eleji hőség
forró, tikkasztó nyár
harmattal permetez a reggel
s körte ágon vígan cikkan
egy szorgos fecskepár
kéklő égen napsugarat
kongat a harang
hangja egekbe száll
utcán szállongó por őrzi
ringó szoknyás lányok
aranyló lábnyomát
aratók vonulnak
kasza hegyén villong a fény
imára áhítozik a nap
s kígyózó rendet vág
arany kalászok hullámzó tengerén
virágba borult mezőkön
illatot hinteget a nyár
áldást osztó két kezében
lüktet az élet szíve
mint ijedten pihegő madár
rózsa-kehelybe darázs bújik
szerelemre szomjasan
édes méztől kótyagosan
víg dallamot döngicsélget
a reszkető ég alatt
bokor alá bújik az árny
hűs levélen szendereg
s az emésztő láztól
szenvedő ember-világ
enyhülésért esdekel
a Nap fáradtan vánszorog
gyengül izzó sugara
megváltást hoz a világra
az alkonyatban settenkedő
puha-testű éjszaka