Csend sugallta gondolatok

Csend sugallta gondolatok

Békét, nyugalmat súg erdő mélyén a csend,
habár nem hallgatag, átszövi sok- sok hang,
csendbe olvad mégis az az Isteni rend,
mely érint, átölel, lélek mélyére hat.

Benne az ember, mint a madár, oly szabad.
Tiszta a levegő, fák, színek s a fények,
gondolat elréved, vajon miért van az,
hogy az élet küzdés, harc , s gondja temérdek?

Egyszerű a válasz – emberi természet.
Sosem elégedett, vágyak s én-akarat
vezérlik az útját, amíg fel nem ébred,
s nem látja be, téved, rossz irányba halad.

Gördülnek kavicsok, kövek az út során,
botlásból felállni – kell a segítő kéz.
Fölfelé nézz ember, lásd a láthatatlant,
s megtapasztalod a végtelen örömét!

Szíved kitárul, s érted élted értelmét.

Schvalm Rózsa

(2017-06-12)

“Csend sugallta gondolatok” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Rózsa!

    Öröm olvasni a soraid, melyeket mindig mély tartalommal töltesz meg.

    Szeretettel: Rita(f)

  2. Drága Rózsa!

    A csend mennyi értékes, remek gondolatot súgott Neked.
    Most is nagy szeretettel olvastalak.

    Gratulálok: Icu(f)

Szólj hozzá!