Értékrend
Ne dobd el! – Mi öregedett.
Egyszer tán, – még jól jöhet.
Ne vesd meg! – Ki már viseletes.
Attól még, – lehet ő nemes!
Ne szóld meg! – Ki már öreg.
Bölcsessége, téged segít meg.
Ne gyötörd! – Kit húz teher súlya.
Segítsd meg! – Könnyíts rajta!
Ne tedd meg mással
mit magaddal se tennél!
Józan ész, – többet ér ennél!
Ne kínozz! – Az nem emberi!
Isten kegyelmét, szeretetben méri.
Ne nélkülözd! – Mi anyagból van.
Sokáig java, – annak van.
Hiába az idő, s vasfoga ette.
Annak még attól, – van lelke.
Használd a tapasztalást!
Ami már kipróbált, bevált.
Becsüld meg! – Kit, – s mit lehet.
Úgy fognak majd becsülni tégedet.
Azt értékeld, – mi természetes!
Ami művi, káros, – mesterséges!
Tiszteld az öreget! – Míg lehet.
Az állapot egyszer, téged is érinthet.
S mindenkit! – Ki van előtte.
Mert csak együtt van értéke!
Tiszteld, becsüld! – Míg lehet.
Egyszer meglehet, hogy elmehet.
Azt kapod vissza, – mit adtál!
Azt az értékrendet,
mit másokra hagytál.
Szeretet nélkül élni nem lehet!
Haladni előre, – csak együtt lehet!
Kedves Rita, és Kitti!
Köszönöm szépen! (f)
"Azt kapod vissza, – mit adtál!
Azt az értékrendet,
mit másokra hagytál."
Úgy bizony!(f)
"Ne tedd meg mással
mit magaddal se tennél!
Józan ész, – többet ér ennél!"
Bölcs és örök érvényű gondolatokat fűztél csokorba.
Szeretettel: Rita(f)