Nem érdemes

Nem érdemes

valami vissza fogja kezem
gondolataim magamban rejtegetem
szeretném leírni, de nem merem
s ez nem jó nekem
sem senkinek
mert
a szót
magadban tartani halálos méreg
mardossa lelkedet
talán a tiedet is,
valamiért ordítani fogok “akkoris”
de megvárom az időt mikor az aktuális
most
inkább gyávaságom gyászolom
siratom
betonba döngölt gondolatom
a költők akkor szólalnak, mikor
megreped az égen a remény
tollukkal olyat írnak, mi az égig ér
félig írni mondatot nem érdemes
lapjaitól megfosztott könyvet senki sem szeret

Kondoros 2019 június 4 Oláh Péterné Jantyik

“Nem érdemes” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. [b][i][center]BABU, TE LELKEMBE LÁTSZ.IGEN ÉN VAGY ORDÍTVA,VAGY SÍRVA ÍROK.KEVESEBB A KÖZÉPUTAS VERSEM.Pillanatnyi lelkiállapotom vetem papírra. Rzsike[/center][/i][/b]

  2. Kedves Erzsike! Egyet értek veled, ne tartsuk magunkban a mondandóinkat, ne is várjunk velük! Álljunk ki magunkért! Gratulálok szeretettel: Klári

  3. Drága Erzsike !
    Nagyon érződik minden versedben a hangulatod milyensége.
    Persze ez mind előnyödre válik. Jó állítod be az időt a
    történtekkel! Végül is kitárod lelked amennyire lehet!
    Szeretettel olvastam kissé haragos soraidat!Nem minden
    múlik rajtunk! A gyávaság is emberi tulajdonság !

    Gratulálok szeretettel….Babu(f)

Szólj hozzá!