A szerelem ereje

Fülöp Ági

A szerelem ereje
(dalszöveg)

A szerelmed elveszett,
minden elmúlt már,
Két karod nem ölel,
az emléked is fáj.
A hosszú est oly nehéz,
messzire elmentél.

Refrén:
Oly régen történt, de még mindig fáj,
örökre elmentél, végleg itt hagytál!

Soha meg nem értem
miért történt ez így,
miért e sok fájdalom, kín,
miért e szenvedés?
Oly sokat küzdöttünk a csodás álmokért.

Refrén:
Oly régen történt, de még mindig fáj,
örökre elmentél, végleg itt hagytál!

Van egy féltett álmom,
mely lelkemhez ér,
feltép mély sebeket,
majd lángolva ég,
lassan porrá ég,
vigyáz rám az éj!

Refrén:
Oly régen történt, de még mindig fáj,
örökre elmentél, végleg itt hagytál!

Ha majd egyszer találkozunk,
mindent megértünk talán,
akkor átöleljük egymást
boldogság nyitott kapuján,
az égiek vigyáznak ránk.

………………………………………….

Minden szerzői jog fenntartva.

“A szerelem ereje” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. [b][color=#6600cc]Drága Rita,

    Boldogabbá tetted napomat!(f)

    Hálás szívvel köszönöm: Ági(l)[/color][/b]

  2. [b][color=#3300cc]Drága Marikám,

    Köszönöm, hogy nálam jártál!(f)

    Ölelésem: Ági(l)[/color][/b]

  3. [color=#660066][b]Drága Icukám,

    Szeretettel köszönöm az olvasást!(f)

    Ölelésem: Ági(l)[/b][/color]

  4. "Ha majd egyszer találkozunk,
    mindent megértünk talán,
    akkor átöleljük egymást
    boldogság nyitott kapuján,
    az égiek vigyáznak ránk."

    Szeretettel: Rita(f)

Szólj hozzá!