Tengerparti séta

Tengerparti séta

Habfodros víz tengerpartját mossa,
Lábam homokba süppedve rója,
Tekintetem víztükrén siklik tova,
Nyugtató halk morajlás, ring a bója.

Emlékek tolulnak elő, mily kopott,
Ronggyá áztatott, tengerbe dobott.
Esztendőkön sikló napsugár perzsel,
Partmentén a vén idő végiglebzsel.

A habok újra simogatnak lágyan,
Engedem, vigyen, sodorjon az árral,
Ringó pálmalevél nyújt egy kis enyhet,
S végtelen szabadság érzete ernyed.

Viharsirály hangja töri meg a csendet,
Vihar készül, hullámveréssel sejtet.
Megmutatja haragos arcát a tenger,
Bevonja hálóját a halászember.

Nedves zátonyon megcsillan az esti
Félhomálynak távolban álmodó szirtjei.
Fehér tajték sodor apró kavicsokat,
Búcsút mondva, szirtaki zenét hallgatok.

“Tengerparti séta” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Köszönöm Marika, Rita a látogatást és a kedves szavakat. Szeretettel. Éva

  2. Kedves Éva!

    Kellemesen csengő, szép versed örömmel olvastam.

    Szeretettel: Rita(f)

  3. Ebben a rekkeno hosegben meg a tengerparti seta olvasasa is
    udito. Remek vers.
    Szeretettel: Maria(f)

  4. Szia Éva! 🙂

    Lám, mire képes a vízpart hangulata! 🙂
    Örömmel tartottam veled egy kis sétára és gondolkodásra.
    Köszönöm az élményt. 🙂 (f) (l)

    Szeretettel: Kankalin

  5. Köszönöm Babukám, icus, és Magdika a kedves hozzáfűzéseket. Éva

  6. Kedves Éva!
    Szép, hangulatos tengerparti sétádhoz szeretettel gratulálok.
    Magdi

  7. Évike drága!
    Kedvem lenne nekem is egy sétára veled!
    Hangulatos, szép lett a versed!
    Szeretettel gratulálok
    Ica

  8. Drága Eva!
    Nagyon szép esti sétát hoztál nekünk!(l)
    Kedves,vidám,mosolygos nyári séta a tengerparton.
    Sok szeretettel gratulálok….Babu(f)

Szólj hozzá!