“Egy perces hirtelen” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Rózsa

    Nagyon-nagy dícséretet írtál nekem. Apám jutott eszembe, aki sokszor mondta, hogy "ki sokat beszél, az sokat hazudik". Röviden és mégis érthetően írni, egy adottság. Emlékezz JA Hexameterére

    ""Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!
    Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.""

    vagy éppen Pilinszky Négysorosára

    "Alvó szegek a jéghideg homokban.
    Plakátmagányban ázó éjjelek.
    Égve hagytad a folyosón a villanyt.
    Ma ontják véremet."

    esetleg Villon Akasztottak balladájára

    "Francia vagyok Párizs városából,
    mely lábam alatt a piszkos mélybe vész,
    s most méterhosszan lógok egy nyárfaágról,
    és nyakamon érzem, hogy seggem míly nehéz."

    A csodák csodái. Nos, épp ezért én nagy dicséretnek veszem a szavaid.

    Köszönöm szépen.

    Imre

  2. Kedves, finom, visszafogott sorok. Sokkal több van a 4 sorban, mint némelyeknél 4 versszakban. Ölellek. Rózsa

Szólj hozzá!