Hajnalpír
Kora reggel még fáradtan süt a nap
Ott fent füstcafatok szállnak, fáradtak
Fülembe mászik egy keserű dallam
Az álmok néha valóra válhatnak
És lehet, hogy talán fel sem ébredünk
Földbe szúrt karóként tűrjük a fagyot
Mint az égen a csillagok, létezünk
De ez talán nem is érdekel nagyon
A nap kihányja a sok, másnapos fényt
A fejfájás ragyogást csal a képre
Végigfut az utcán, feledi a kéjt
Mely éjjel még vígan hazakísérte
Nagyon tetszett ez a,"fáradt napsugaras "szép versed.
Végig kiséred a nap (f)fényét mintegy könyöradományt, ,ami természetes kellene legyen. A mélyen belevésett költői szépséget
szeretettel olvastam……..Babu (l)
[b][i][center]Gratulálok, remekül lefestetted történet, vagy egyszerűen csak a hajnal?[/center][/i][/b]