Mi…

Mi…

Mi legyünk azok,
kik megbocsájtanak.
Régen bevetett földeket,
újra felszántanak.

Mi legyünk,
kik mindenkit szeretnek.
S kivételt közöttük,
nem keresnek.

Mi öleljük át,
a régi barátokat.
Ha hosszú idő után,
egyszer csak, valaki meglátogat.

Mi öleljük kedvesünk,
s tanítsuk az ifjakat.
Ha megszólalunk mondjunk,
kellemes – szép szavakat.

Mi akarjunk megváltozni.
Ha kell mindenki helyett.
Fogadjuk el a megváltozott,
bizonyított tényeket.

Mi akarjunk mást.
Igazságot – Békét.
Lássuk be e világnak,
a teljes egészét…

Egy életet kaptunk.
Használjuk fel azt.
Nyújtsunk az elesetteknek,
örök vigaszt.

Kisizsál; 1996. Május 9. Csütörtök.

Szólj hozzá!