Üres csend
néhány lopott pillanat,
míg Presser keze a billentyűkön szaladt,
aztán elhalt a hang,
és csak az üres csend maradt
Üres csend
néhány lopott pillanat,
míg Presser keze a billentyűkön szaladt,
aztán elhalt a hang,
és csak az üres csend maradt
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Ez a pár sorod megnyugtatólag hat, és szinte kézzel foghatóvá teszi a csendet, és kiemeli a mögöttes, de nem mellékes! – mondanivalódat. Hiába, a zene csodákra képes.
Szívesen olvastam.
Kedves Imre !
Igen, aki Pressert hallgatja és vele azonosul a zenében , megtapasztalhatja a csendet, mert olyan vizekre viszi el a hallgatóit, ahol már tiszteletből olyan tartományba kerül, hogy a hangok is néma csönd mezőben fürödnek.
Szeretettel olvastalak, Zsófi.