Májusi vers

Májusi vers

Gyenge terhével földre rogy az árnyék.
Pillanatnyi csend suttog a fényben,
mintha álmos lenne, alig lélegezne.
Zümmögve járkál a tavasz a kertekben.
Szárítkozik a hajnal a nedves réteken.
Fölkacag a vadgalamb, a mátyásmadár,
illatokban botladozik a fényes napsugár.
Rózsaszín lobogással tér vissza a felleg,
csend lett, a földre ázott kék szirom hull,
orgonavirágos, csodaszép Május!

“Májusi vers” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Drága Ica!

    Csoda szépre festetted a májust, sajnos ha most kinézek, nem ilyennek látom. Inkább olvasom versedet újra… 🙂

    Szeretettel,
    Ida

  2. Kedves Ica!

    Valóban csodaszép hónap a Május, illatos virágaival, éneklő madaraival és még sok-sok szépségével. Öröm volt olvasni kedves, szívet, lelket jó kedvre derítő versedet. Köszönöm és gratulálok(f)Kata

  3. Kedves Ica!
    Kedvenc hónapjaid közé tartozhat a május, hisz olyan szép képeket hoztál nekünk.
    Gratulálok szeretettel: Klári

Szólj hozzá!