A csillag…

A csillag…

Mondanám hogy hallják,
de nem hallja meg senki!
Mutatnám hogy lássák.
és nem figyel rám senki!

Az igazság szabályát,
ma megtöri az érdek!
S a bűnök hazugsága már,
a hatalom fegyvere lett!

Mohó kapzsi kezek,
formálják világunk!
Ezeknek tudod sajnos,
mi a játékaivá váltunk!

Bábok lettünk igen,
a hatalom szemében!
Áldozat csupán, …
a gonosznak kezében!

Ember mivoltunkban,
vagyunk porig megalázva!
Erkölcstelenül csak,
saját szégyenünkbe zárva!

Tudjuk mégis tűrjük,
gondolkodó lényként,
hogy saját lelkünket,
pénzükkel megvegyék!

E kísértés csapdája,
minket megítéltet!
A döntés milyensége,
hat majd jellemünkre!

A jó és rossz közötti,
vívódásunk tárgya.
Nyomot hagy majd,
bennünk és erre a világra!

De ha hiszünk önmagunkba,
az álmok vad reménye.
Tettekre sarkal majd,
s változást hoz jövődre!

Mert megoldása lettél ,
…ennek a világnak!
az abban benne rejlő
alkotó csodának!

Te vagy annak kulcsa,
utolsó esélye!
A csillag maga,…
…aki felragyoghat végre!

Mondanám hogy hallják,
de nem hallja meg senki!
Mutatnám hogy lássák.
és nem figyel rám senki!

– 2xistvn —

Szólj hozzá!