Reggeli látomás

Reggeli látomás

Kertemben virágoznak már a bokrok és fák,
Ontják illatukat lila orgonák.
Méhecske virágról-virágra döngicsél,
Mézédes dallamot zenél.
Május csodájára várva, ablakomban bekukucskál
A derengő napsugár.
Ébresztőt fúj minden reggel a gyár kürtje,
Úgy dudál.
Messze látni bérctetőre, körbefon, átölel
A zöld határ,
Nagykéménynek magas tornya, üres gyárba
Kandikál.
Hol vannak a régi idők, mikor május elsejére
Gyári zenekar hangja hív!
Hol készül most a kasza, kapa, meg a drót?
Munkások!
Énekeljük az indulót!

“Reggeli látomás” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Kedves Éva!
    Jó volt olvasni emlékező versedet. Visszagondolni a rági májusokra, amiben az volt a legszebb, hogy akkor voltunk fiatalok.
    Szeretettel gratulálok,
    Magdi

  2. Kedves Éva!

    Jó volt versedet olvasni, gondolatban vissza repített a régi május elsejékhez. Szeretettel gratulálok(f)Kata

  3. Kedves Klárika, Babu és Marika! Igen mikor nosztalgiáztam egyszer a teraszon, akkor született meg ez a versem. Szeretem és minden május 1-én felteszem. Irhatnék másikat is, de az ez a szép emlék soha nem múlik el. Szeretettel ksöszönöm Nektek. Éva

  4. Kedves Eva! Emlekversedhez gratulalok. Sajnos a
    "Nagykemenynek magas tornya, ures gyarba
    Kandikal." (f)

  5. Kedves Éva!
    Sajnos az élmunkás brigádok a május elsejei felvonulások már a múlté. Mi még el tudnánk énekelni azt az indulót.
    Köszönöm, hogy visszahoztad az emlékét. Gratulálok szeretettel: Klári(f)

Szólj hozzá!