EGO

EGO

Leírjam, ami leírhatatlan?
– Megalázott vagyok száz alakban.
Tudja az este, mit hoz a reggel?
Nem, mert csak az ego kéje számít!
Ami tegnap kellett, ma már nem kell;
ez az, ami mindenkit irányít.

Ez a telhetetlen parazita,
naponta gnómot szülő gravida,
aki továbbadja a génhibát,
mi lassan fölzabálja az agyat,
s ha énedbe befészkeli magát,
szememben nem ismered fel magad.

Szép vagy, okos vagy, tévedhetetlen,
egyedül élsz egy tükörketrecben.
Egód élve kasztrálja párodat,
elviszed a kapott gyönyört, amíg
szemed tükörképekben válogat,
s helyette csak alvadt csömört hagy itt.

Egy világ borul előtte térdre,
lángba borítjuk magunkat érte;
s amiről azt hittük, sosem lennénk
képesek megtenni, önként tettük
magasba lendítve kezünk, egyként,
s úgy tűnik, ezt most megint megtesszük.

A tömegnek csak egy kell belőle,
akit vajúdva kiprésel öle,
és mialatt óriásgnómmá dagad,
az egykor életet adó kebel
egy vénség petyhüdt mellévé apad,
s későn jön rá, hogy teje kit nevel.

Mi kell ahhoz, hogy égjen a világ,
és mi kell, hogy rügyből legyen virág?
Nem elég csak egy magot elvetni;
kell hozzá mérhetetlen véletlen,
trágya, meleg, esőcsepp ezernyi,
hiszen, csak így maradhat életben.

Leírtam, ami leírhatatlan.
Ez egy pokolban fortyogó katlan,
melyben az érzelem méreggé fő.
Hogy ízét ne érezd, túl van sózva,
de ez a leves nem emészthető,
se tegnap, se ma, se holnap – soha!

“EGO” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Kedves Attila!
    Úgy érzem, az egész versed egy önmarcangolás.
    Igen, mert van így az ember amikor vádolja önmagát.
    …s, ahogy leírtad! Nagyon tetszett.
    Gratulálok!
    Marica

  2. Kedves Attila!:)
    "Leírtam, ami leírhatatlan."
    Le ,leírtad ,bár az ember az egótól nem tud csak úgy
    megszabadulni. Az egó egy szükséges rossz.
    Egy ember az egót büszkeségnek írná le szerintem.
    "A felnőtt ember arca sohasem lehet olyan őszinte, mint a kisgyermeké, éppen azért, mert a világ tükörrendszerében kialakult az egója, s innen kezdve – anélkül, hogy ezt észrevenné
    tudathasadásos állapotban él; nem akkor mosolyog, amikor kívül, nem akkor ásít, sír, unatkozik, gyűlöl, tombol, szeret."stb
    [Müller Péter]
    Gratulálok szeretettel ….Babu(l)

Szólj hozzá!