Gyermekkorom III.

Megosztás Nyomtatás 294 megtekintés 11 hozzászólás Kategória: Beküldött versek Szerző:

Gyermekkorom III.

Könnyelmű tarka lepke szállt kezemre,
szembe nézett kíváncsi tekintetemmel,
megérintettem,szemernyi színpor szállt.
Légben lepke szárnya hullt,fakóra vált,
szánalmasan haldokolt, miként a világ
ingoványos talaján, mélyült az űr a bűn.
Játszottam gondtalan apró társaimmal.
Csutkababámnak kértem babaruhát,
szomszédházban, hol német katonák
nevettek rajtam, sírtam, hogy meztelen,
lemorzsolták róla régen már a kukoricát.
Madzagon facsiga, pörgött, mint balerina,
ámulva néztem, bottal kergették a fiuk,
az országúton végig gurult a vaskarika.
Gond, kétely nem nyomott, mint annyi
embert a szótlan nyomor, a puskapor .
A halál közel, rézvörös volt az alkony,
fák alatt az avaron vércsepp csillogott,
a Hold a bús világra halvány fényt szórt.
Valamikor rég, gyermekkorom idején.

“Gyermekkorom III.” bejegyzéshez 11 hozzászólás

  1. Ezek az élmények úgy égtek bele a lelkedbe Ica, hogy örökre, kitörölhetetlenül meghatározzák az élted.
    Borzalmak évtizedei…
    (l)

  2. Drága [b]Évike, Babu, Ida[/b]

    Bizony, kitörölhetetlenek ezek az emlékek.
    Köszönöm, hogy olvassátok.(l)
    Szeretettel
    Ica

  3. Drága Ica!

    Vannak emlékképek, amik kitörölhetetlenül kísérnek bennünket életünk végéig. Együttérzéssel olvastam megható versedet.

    Szeretettel,
    Ida

  4. Drága Ica !
    Követtelek ebben a témában !
    Mégis le maradok néha a sok versolvasás miatt !
    Nagyon szomorú gyermekkorod lehetett !
    Őszinte gratulációm ……Babu(l)

  5. Kedves Icu! Sors versed nem egyszerű megírni, hiszen lelkileg ujra átéled mindazt amit egyszer átéltél. Bizony jó ha a fiatalok megismerik és elgondolkodnak soraidon, Kívánom ez is legyen olyan sikeres bemutató mint eddig. Szeretettel. Éva(f)

  7. Rzsike kedves!
    Nem is kívánom senkinek!
    Szerencsére, hogy eljut egy szakgimnázium tanulóihoz.
    Most lesz a harmadik könyvbemutatóm a diákoknak.
    Örülök, hogy bemutathaton es szívesen halgatnak meg.
    Köszönöm, hogy olvastál
    Ica

  9. Kedves Ica!
    Együttérzéssel olvastam versedet, borzasztó, mit kellett kibírni akkor az embereknek, főleg egy gyereknek szülők nélkül azokban a rémes időkben.
    Szeretettel gratulálok, a kitartásodhoz és ahhoz, hogy volt erőd megírni!
    Magdi

  10. [b][i][center]Ica, nem lehetett könnyű.Én már nem láttam ilyet,de ezt a versed sok fiatal elolvashatná, mit is éltek át itt ebben a kismedencében az emberek.(l)[/center][/i][/b]

  11. Kedves Ica!
    A sorsunkat magunkban hordozzuk egy életen át.
    Gratulálok, szeretette: Klári

Szólj hozzá!