Feldúlja a csendet
Az út porát felforgatja a szél,
megkerüli, hintáztatja az órát,
eljut mindenhová, mint kóbor
utazó, hol nincs végállomás.
Perzseli a kaland, űzi a fagy,
játszik a hómezőn, az avarban.
A felhőt is a szél bogozza szét.
Izgalmas, szeszélyes kedve van,
s jő a tavasz, virágot bont a Nap,
fénnyel, árnyékkal kergetőzik,
nem mindig ugyanaz marad,
van mikor hűs szellő, vagy orkán.
A Föld kerek, ki tudja merre jár,
feldúlja a csendet percek alatt.
Kedves Rzsike, Magdi, Klári, Kata, Zsuzsa. Évike.
Köszönöm szépen a kedves soraitokat.
Szeretettel, öleléssel
Ica
Icu! Hűen, költői képeiddel megelevenednek soraid. Szeretettel. Éva
Szinte láttatod a szelet…
Gratulálok.
Kedves Ica!
Én egy kicsit irigylem a szelet. Szabadon szállva körbejárja a Földet, van ahol szidják, van ahol örülnek neki. De, vajon mi lenne velünk szél nélkül? Remek versedhez gratulálok(f)Kata
Kedves Ica!
A szél feldúlja a csendet- elgondolkodtam, hogy a természet csendje, a világ forgása, vagy akár a lelkem csendje, de biztos, hogy mindegyikben kergetőznek a szelek.
Szeretettel gratulálok: Klári
Kedves Ica!
Nagyon szépen irod le a szél sokszínűségét, a hűs szellőtől az orkánig.
Szeretettel gratulálok,
Magdi
[b][i][center]Ica a szél már csak ilyen.Azért van köztük kedves,mely lágyan simogat,…..de ez a tavasz nem olyan volt,mint a szél sem.[/center][/i][/b]