Virágzó Kikelet
Amikor a Kikelet megjő
virágzik már erdő-mező
új ruhát cserél ezüstfenyő
vén fák,bokrok,aranyeső
üde, bársonyos levele nő
a kék orgona illata árad
óh,mily csábító az illata
csendes estén csalogató
tinédzser leányt elbódító
fiúnak karjában andalító
Nini mily szép is a dupla
sok szirmú, fehér orgona
a finom illata terjed tova
szerelmes szívét elrabolja
kora Tavasszal az orgona
Mvh:shf Hisings-Kärra 2019-04-23
Hello kedves Kankalin !
Köszöntelek és köszönöm kedves szóid és remélem a kikelet gyorsan érkezik számodra és vidám kedvre derít majd . Addig is kivánok nagyon szép napokat és vidám alkotókedvet neked . Maradok baráti tisztelettel feléd .mvh. stefanicus h.f. :]:)
Szia stefanicus! 🙂
Mivel az ősz nem a kedvenc évszakom, ezért benéztem ehhez a tavaszillatú versedhez.
Illúzió ilyenkor a kikeletre gondolni, de mégis azzal tudom átvészelni a borongós időszakot, hogy várom újjászületését.
Éppen ezért kifejezetten üdítő volt olvasni ezeket a sorokat. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Hello kedves Magdolna 43 !
Köszöntelek és örömmel nyugtázom kedves szóid. A Tavasz engem is magával ragadott és ezek lettek hangos gondolatim papirra vettve .Maradok baráti tisztelettel feléd, kivánok vidám alkotókedvet neked is .üdv.shf/Istvan :):](f)
Kedves István!
Szeretettel olvastam szép versedet, ahogy a szépséges
orgonákról irsz!
Gratulalok,
Magdi