Dal

Dal

hallom a hangod
érzem a ritmust
ölelő fények
simogató szél
egy megkomponált
dalban, aranyban,
fénylő színekben
pompázol nekem
fénylő sugarad
égeti szívem
csak a szerelmem
mi röppen feléd
eggyé tesz, hű lesz,
emlékeket ád
tárd ki szárnyaid
repülj ó lélek
folyton kereslek
téged szeretlek
dalolva hívlak
fénylőn tündöklő
csillagúton jössz
most újra felém
szállok melletted
égig emellek
virág mely nyílik
mindig csak a Tiéd

“Dal” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. "szállok melletted
    égig emellek
    virág mely nyílik
    mindig csak a Tiéd"

    Nagyon kedves vallomás, örömmel olvastam.

    Szeretettel: Rita(f)

Szólj hozzá!