Én vérem, költőm, legnagyobbam,
szemedben mennyi fájdalom,
mint villám, hogyha fénye lobban,
elégtél, újravágytál, jobban,
s megült az éj a válladon.
Csodákat váró, jó gyerek vagy,
fejét meghajtja mind, ki lát,
a szép remény, ha szádon elfagy,
vacogva, hűvösen rebegsz nagy,
szívünkre csattanó imát.
Mit mondhatnék, amit ne tudnál,
hisz gyakran elbeszélgetünk,
mint vándorlók a hármas útnál,
ölünkbe ördög kölyke nyúlt már,
de nem lopta meg énekünk.
Te, Minden Titkok ismerője,
ki úgy szeretsz, hogy fáj nagyon,
fenyítve, szidva, sírva, törve,
nyomod nem hagytuk, hogy benője
se gizgaz, ármány, cifra gyom.
Az Isten jött le, s jön vajon még
ültetni rá sok virágot?
Ne félj, a verssel megrakott Ég,
hogy hittél bennünk, már nagyon rég,
már száz éve megbocsátott.
Örülök, hogy szépnek találtad, kedves Rita. 🙂
Köszönöm a figyelmedet. (f)
"nyomod nem hagytuk, hogy benője
se gizgaz, ármány, cifra gyom."
Szép gondolataid örömmel olvastam.
Szeretettel: Rita(f)
Kit, köszönöm minden kedves szavadat, örömet szereztél! Ölellek :]
Kedves Zina!
Újra egy remekművet olvashattam itt nálad. Ady nem tartozik a kedvenc költőim közé, ám elismerem művészetét, néhány verse még tetszik is. Amit itt látok, a versedben, képes közelebb hozni hozzám is a zsenialitását.
"Csodákat váró, jó gyerek vagy,
fejét meghajtja mind, ki lát,
a szép remény, ha szádon elfagy,
vacogva, hűvösen rebegsz nagy,
szívünkre csattanó imát."
Igen, ez ő. És minden sorában az.
Versed szabályosan váltakozó 9-8-9-9-8 szótagszáma és néhány sorában rejtőző jambusa pompás ritmust ad és tartást a versednek. Semmi pátosz és mégis csodás felmagasztalása a költőnek, méltó megemlékezésként az ünnepen.
Gratulálok, hiszen te épp oly remek költő vagy!
(l):](f)
Adyval én is sokszor perben álltam, és még ma is előfordul, de igyekszem mindig a versein keresztül közelíteni hozzá, az emberhez. Köszönöm, hogy olvastad és hozzászóltál!
Kedves Zina!
Énnekem ez nagyon tetszik, bár Adyval itt-ott perben állok.
Azok a romlott erkölcsök, azok a Lédás züllések, azok a pénzért eladott magyar könnyek…
Különös korszak volt az – emberek az embertelenségben…
Köszönöm, Emese, hogy elolvastad és hozzászóltál. Ölellek (l)
Gyönyörű versedhez gratulálok! (l)
Mintha én írtam volna a soraidat, kedves Kati. Köszönöm, és örülök, hogy mindig meglátogatsz! Igyekszem kicsit gyakrabban itt lenni eztán. (l)
Szia Csilla!
Versedből sugárzik a költő közelsége, jelenléte, szinte előttünk van a "kúnfajta, nagyszemű legény", az örök istenkereső, aki úgy szeretett, hogy belehalt, és akit szeretett, az is majdnem. Nagyon jó vers.
Szeretettel: Kati
Ica, Kankalin, örülök a véleményeteknek! Előtérbe, persze, mert ott kezdődik és ott végződik a vers! 🙂 Köszönöm, hogy itt voltatok. (l)
Szia zina! 🙂
Nagy kedvencem Ady Endre, ezért szívesen merültem a versedbe.
Az még emeli az élvezetet, hogy nemcsak tartalmilag, hanem verstanilag is remekeltél, ezzel méltó emléket emelve nagy költőnknek, és a klasszikus verselést is előtérbe helyzeted.
Köszönöm az élményt. 🙂 (f) (l)
Szeretettel: Kankalin
Csodálatos kedves Csilla, méltó a nagy költőnkhöz!
Nagy szeretettel gratulálok(l)
Ica
Gitta, Babu! Szívből köszönöm a figyelmeteket és a kedves szavakat! 🙂
Kedves Csilla !
Meghatóan szép a versed !Igazi Ady emlékvers,ahonnan
nem hiányzik semmi ,ami szebbé tehetné!
Szeretettel gratulálok……Babu(f)
Kedves Csilla!
Méltó vers a nagy kedvencrôl, szerintem, ô maga is büszke lenne rád. Kiveteles, válogatott költôi képek nagy idafigyelésrôl tanúskodnak, nem bíztál semmit a véletlenre. Nagyszerû lett, a megérdemelt helyre került Ott, ahol elsô díjat érdemelt.
Elismeréssel gratulálok,
Gitta