Mennyi ősnek
Mennyi ősnek vére folyik
Most ereim medrében,
Mint a folyók is ha eggyé válnak,
Úgy élnek bennem
Ezeréves álmok s vágyak.
Mennyi ősnek szíve dobban
Most egyszerre keblemben,
Mint vonuló katonák lába,
Egy honért,
Egy népért indul csatába.
Mennyi ősnek könnye ég
Most szemeim tengerében,
Mint ezer csillag,
Ha felgyullad
Az éjszakai sötét égen.
Mennyi ősnek lelke él
Most itt e lángoló lélekben,
Mint amikor
Villám csap le,
S az egész felleg belerezzen.
Köszönöm szépen mindenkinek! (l):)
Kriszta! érezni a fiatalos lendületet soraidban. Nagyon szép. Szeretettel. Éva(f)
Szépen összefogtad sok féle jellemvonasaidat !
Valahogy úgy hangzik ,mintegy emlébája a lelki világodnak !
Gratulálok szeretettel…..Babu(l)