Ünnepre hangolódva

Összes megtekintés: 122 

Ünnepre hangolódva

Szép zalai táj születésem helye,
itt tanított Anyám imára, beszédre.
Apámtól tanultam ősöket tisztelni,
akik még tudtak hazánkért harcolni.
Itt éltem ifjúkor szépségét, kudarcát,
néha bizony fájt a keserű valóság.
Itt botladoztam, majd felemelkedtem,
Nemzeti dalunkat sokszor megkönnyeztem.
Bármerre jártam szerte a világban,
szülőhazámba mindig vissza vágytam.

“Ünnepre hangolódva” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Drága Katinka !
    Nagyon szép emlékkép a szülőföldedről!
    Az ember gondolatban mindig szeret visszaemlékezni
    arra a helyre, ahol a napvilágot megláttta először és
    ahol a legszebb gyerekkori emlékei maradtak !
    Kedves versedhez gratulálok szeretettel…..Babu(f)

  2. Kedves Kata!
    Nincs gyönyörűbb az otthonnál, a szülőföldnél, ahol megláttad a napvilágot, ahol szeretteid élnek, ahol az anyanyelveden beszélnek, ahol a "Nemzeti dalunkat sokszor megkönnyezted!"
    Nagyon megható a versed, szeretettel gratulálok: Klári(f)

Szólj hozzá!