Lefoglalva, avagy régi idők focija

S

Lefoglalva, avagy régi idők focija

Suttogások az utolsó órán
papír darabok utaztak kezeken át
mosolyogva bólogatott ki olvasta
az óra végét mindenki nehezen várta

és összekacsintott a kis csapat
hamar ott hagyták az iskola padokat
irány az utca végi ,…szabad terep
egy kapura játszott a gyerek sereg

Sorba cserélték a szerepeket
csatár, hátvéd vagy kapus mindenki lehetett
a lényeg hogy labdába rúghassanak
délutánonként nagy meccset játszanak

Késő estig rúgták a bőr labdát
kifulladásig játszották a játékok játékát
piros arccal ,fáradtan siettek haza,de a téren
ott maradt a kapufának használt két diák sapka

jelezve a tér holnap délutánra lefoglalva.

Kondoros 2019 január 28 Oláh Péterné Jantyik Nos kedves Szántó István a kép mondanivalója nekem ez volt.

“Lefoglalva, avagy régi idők focija” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Drága Erzsike !
    Nagyon szép emlékeid maradtak lelkedben !
    A sok emlék táplálja a szívet is !
    Gratulálok szeretettel szép soraidhoz …..Babu(l)

  2. Hangulatos, ifjúságot idéző a versed Erzsike.
    Mi lányok, meg lestük őket, mert köztük volt a szerelmünk is, ugye?

    Örömmel olvastalak. Szeretettel: Icu(l)

Szólj hozzá!