KÓRHÁZI ELŐSZOBA

KÓRHÁZI ELŐSZOBA

Cudarul reszkettet, gyomrom, lábam, karom,
Majdnem összeesek, pedig nem akarom!
Nagy-úr a félelem, lehet, hogy meg is öl,
Jaj, csak túl lennék már, a műtét eltörpül!

Ha más is kibírta, én sem adom alább,
Gyere csak Bátorság, ne ijesztgess tovább!
Végre itt a napom, az első vizsgálat,
Remélem, a kórház, ad egy kis nyugalmat!

Negyedik emelet, ott van a Szemészet,
Felérek a lifttel, az állam leesett!
Zsúfolt a folyosó, kortárs betegekkel,
Mint filmekben látjuk, futó nővérekkel!

Egyre kisebb leszek, meg is semmisülök,
Találtam egy helyet és már le is ülök.
Figyelem Társaim, sokféleségeit,
Vannak urak, Dámák, és betegségeik!

Délidő már elmúlt, a végére érek,
Megtudom a napját, ha lesz, műtétemnek!
Pont négy hónap múlva, május 31-re,
Kaptam beosztásom, viselt türelmemre!

Már csak az a kérdés, élek-e még addig?
Éveimnek száma, célba nem torkollik?
Odaát már nem lesz, szükség szemeimre,
Se elrongyolódott, földi életemre!

Budapest, 2019. február 1.

“KÓRHÁZI ELŐSZOBA” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Violám!
    Most igazán nem adhatod fel a reményed, a hited.
    Olyan erős tudsz lenni, s mi szurkolunk neked.
    Szerető öleléssel. Rózsa

  2. Dr!ága Viola!
    Átérzem teljesen versedből, hogy mit éreztél és mit érzel. Biztos, hogy egy nem kívánt állapot a kórházban várakozni, de talán könnyebb, ha kicsit kívülről szemléljük a dolgokat. Én is szinte " állandó vendég" vagyok, úgyhogy teljesen értelek!
    Szívből gratulálok és kívánom, hogy mielőbb sikeresen legyél túl rajta!
    Szeretettel ölellek: Jedyke:))

  3. Együttérzek veled Viola drága, csak fel a fejjel! Kitartás!
    A várakozási idő talán rosszabb, mint a műtét.
    Szeretettel ölellek: Ica

  4. Drága Viola!

    Osztozom Veled félelmeidben, izgalmaidban, sajnos magam is megtapasztaltam a kórházi várótermek borzalmait. Jobb lenne elkerülni, de sajnos, nem mindig lehetséges. Várj türelemmel, hamarosan itt a május, s reméljük utána jobb lesz a látásod és még sok remek verssel örvendeztetsz meg bennünket.
    Ezt is csodálatosan írtad meg. Szinte átéreztem magam is minden félelmed, izgalmad, türelmetlenséged. Nagyon át tudtam érezni, és nagyon tetszett.

    Szeretettel (f)
    Ida

  5. Violám, én drukkolok, hogy még a földi életben élvezhesd a mûtét után megjavult látásod. És sokáig!
    Türelem, kitartás!
    B.

  6. Drága Társaim, Icu, Klári és Magdi!
    Köszönöm kedves szavaitokat, örülök, hogy itt vagytok.
    Ami meglepett Icu híradásából, hogy nekem 1000 versem van. Honnan vetted ezt? Én soha nem számoltam. De ha így van, megpaskolom a hátamat. Köszönöm, hogy megírtad.
    Szeretettel gondolok Rátok: Viola (f)(l)(f)

  7. Kedves Viola!
    Munkásságodhoz szeretettel gratulálok,
    Örömmel olvastam az itt közölt 1000. versedet.
    A kórházi előszobákról annyit; jó volna messzire elkerülni, de sajnos nem lehet. A hosszú várakozás, sokszor nehezebb, mint maga a műtét.
    Sok szeretettel kívánk kitartást türelmet,
    Magdi

  8. Drága Viola!
    Nálunk a kórházi ellátás menete számomra óriási rejtély. Valóban sok a beteg ember, mindig vannak okok, indokok, ami miatt mire sorra kerülünk már betegebbek vagyunk. Három hónap, öt hónap, fél év így osztogatják nekünk az időpontokat.
    Csak azt mondhatom, amit Icu is írt: kitartás, minden rendben lesz.
    Szeretettel: Klári(f)

  9. Drága Viola!

    Ez az 1000. versed itt a magazinon, gratulálok! Szép teljesítmény, kívánom, hogy még sok-sok ezer versed olvashassam.

    A versről: Dolgoztam kórházban, tudom, hogy minden osztályon és ambulancián rengeteg a beteg, de mégis furcsa, hogy egy szem műtétre ennyit kell várni. Nem irigyellek, de kitartás. Minden rendben lesz!

    Ölellek a régi szeretettel: Icu(f)(l)

Szólj hozzá!