Lepkeszárnyon
Lepkeszárnyon száll hangtalan
színes gömbbe bújtatott átkom,
nyirkos tenyeremben a rágalom
sorsom útján sepregeti mocskom .
Éreztem egykor, mindent lehet
nyirkos éjszakán türelmetlen
inognak csillogó buborékok,
keringenek lázasan mellettem.
Csipkés fodrokon dől álomba
magányom nyugtalan döbbenete
sorakoznak vékonyan csendek
sirat egy végben a gyötrelmem.
A holnap talány, mint annyi máskor
holt szavaknak árnyékában zúg ,
s nem tudom lesznek -e holnapok
csak búsan találgatom ,találgatom .
Ugyanott hol tiszta volt győzelmem
ma fásult szemérmetlen unalom,
csak egy szó kell ,ami úr legyen
és már fogytán lesz a fájdalom .
Titkok lebegnek némán könyörtelen
és újra kezdeném a rendeltetést
bekötött szemmel vakon, merészen
röpke szárnyakon szállnék mesésen.
Drága Babu! Talán kis megkönnyebbülés ha kiírz valami fájdalmat magadból, átadod és osztozunk, de a mának kell élni. Felejtsd el és ha így alakult ne bánd valamiért így kellett történnie a dolgoknak. Tudom sovány vigasz, de a költi alkotásodnak öröülj és légy büszke magadra. Szeretettel. Éva(f)
Kedves Babu!
Megmondom őszintén, nem hiszem, hogy Benned ennyi fájdalom van. Ez a vers csak úgy kijött belőled. Lehet, hogy van egy kis alapja a múltbeli bánatoknak (mindnyájunknak van néha ilyen érzése), de azért nem gondolom, hogy ilyen sötét a helyzet. Maga a vers nagyon költői!
Szeretettel üdvözöl András
Drága Babu!
Vannak ilyen napok, amikor hatalmába kerít a fájdalmas múlt.
Hidd el, hamar elmúlik!
Szeretettel ölellek: Ica
Drága Babu!
Szomorúság, fájdalom, kilátástalanság, egymás hegyén-hátán. Sokan érzünk hasonlókat és csak reménykedhetünk.
Szeretettel kívánom a legjobbakat: Viola (f)(l)(f)
[b][i][center]Nehezen engedjük el a múltunkat, vagy talán nem is tudjuk.Valaki a kezedbe adta a ceruzát, hogy kibeszéld, kiírd magadból.Ezt a fajta lehetőséget nem mindenki kapja.
ÍRJ.(l)[/center][/i][/b]
Kedves Babu!
Szeretettel olvastam szomorú versedet, lesznek még" holnapok "
és elhangzik az a"szó" amitől fogy a fájdalom.
Sok szeretettel gratulálok,
Magdi
Drága Babu!
Még mindig a gyötrődés fájdalmas sorai ezek. Lesznek még holnapok, de bízni kell abban, hogy magad köré gyűjthetsz kellemes, szép emlékeket is. Azt kívánom, legyen így!
Sok szeretettel gratulálok, öleléssel: Icu(f)(l)
Kedves Babu!
Azt mondják, hogy az emlékek elnyomhatóak, de az is lehet, hogy csak elraktározzuk őket valahol máshol. Mert mindegy, hogy mennyire fájdalmasak, nekünk mégis csak a legértékesebbek. Az egész életünk kudarcok és sikerek sorozta. Ezek tesznek azzá, amik vagyunk.
Szeretettel gratulálok: Klári(l)
Drága Babuka!
Gyönyőrűséges a fájdalmas versed!
…"csak egy szó kell ,ami úr legyen
és már fogytán lesz a fájdalom ."
Sokszor elég lenne…."Kell még egy szó, mielőtt mennél…." jutott eszembe Demjén dala…
Olyan jó "kiénekelni" magunkból a fájdalmat, ugye? Nem lesz ez mindig így, hiszen ott van a remény!
Öleléssel: Jedyke:)))
Kedves Babu !
" csak egy szó kell " Fájdalmas,mély gondolatok,mikor az emlék
felkavarja a sok régi emlékeket ahol a remény még nem veszett el.
Csodás vallomás. Szívböl gratulálok
Szeretettel Tibor