Szelídüljünk!
Alkonyatot váltja az éjjel,
lassan aludni térek.
Sötét a világ körbe-körbe,
nyugalom kell már e földnek.
Zajong az élet és a lelkünk,
nekünk boldognak kellene lennünk.
Ott él mélyen a remény szívünkben,
nincs erő, bátorság a hitünkben.
Ha nincs bizalom, tisztelet,
mi tartja össze a lelkeket?
Meg kéne tanulni együtt élni,
szebb világot remélni.
Tenni, tenni, nem henyélni,
imával, szóval, tettekkel,
melegedjen e rideg élet,
hogy szelídüljenek az emberek!
Kedves Rózsa!
Köszönöm kedves véleményedet, látogatásodat!
Ha kell, tőled és a többi alkotótól elnézést kérek, hogy kevésbé vagyok kölcsönös a látogatásokban. Sokat szervezek és levelezek, vigasztalok. Ez utóbbi talán fontosabb. Nagyon elfordultak tőlem, ennek ellenére írok, üzenek, mert lesznek akiknek ez, soraim kellenek.
Szeretettel:Laci
Nagyon jól látod, okos tanács…bár, sokan megfogadnák!