A csillag
Zöld felleg-tengerbe fúl a csillag,
sötét homály ölén aláhull,
barázdát húz a remény köröttem,
mélyén hűvös hűségem megfakul.
Hollószárnyaival puhán betakar,
s a kormos égre ezüst Holdat fest…
…Keserű könnyeket dobban szívem,
hullajtja hervatagon a lila arcú est.
Még az urak, a kutyafejű sátánok
színehagyott álmokat kergetnek,
s csonttá fagyott halálom felett
kacagnak rongyos pénzistenek.
Eltörpült már ezerszer a hitem,
hamuszín esték vállán sírtam,
nyomorgott sebzett lelkem,
de én bíztam, mindig bíztam.
Nincs még vége, nem hullhat porba
a negyvenhat szép emlékű év,
s ha a torkomra is égnek szavak,
kötelez a hűség, kötelez a név!
Bordány, 2019 január 4.
miminke3!
Örülök, hogy versem által eggyel több lett irodalmi élményeid száma!
;)riston
Köszönöm Rzsike!
Mindig azt képzelem, rosszabb már nem lehet, sajnos mindig van rosszabb… ez éltet.
;)riston
Kedves Babu!
A hit, és remény soha nem hagynak el, csak sokszor nem vesszük észre jelenlétüket…
Köszönöm, hogy itt voltál!
;)riston
Jó!
Grtulálok! Öröm volt olvasni!
Üdv. Margit
[b][i][center]NAGYON SZÉPEN MEGFOGALMAZOTT KORKÉP.Remélünk,azért hitünket ritkán de sikerül visszacsalogatni.Gratulálok.[/center][/i][/b]
Kedves Ágoston !
Sajnos csak illuziók vannak, de semmi sem konkrét !
"Eltörpült már ezerszer a hitem,
hamuszín esték vállán sírtam "
Gondolom sokunknak " eltörpült a hitünk " !
Gratulálok szeretettel szomorú soraidhoz !….Babu:]