Feledni tanulsz

Feledni tanulsz

Most felejteni tanulsz, vagy már
a véredben van, megszokott dolog,
nem számít, hogy mi volt az igaz,
az őszinteség valahol elfogyott.

A gyűlölethez gyűjtesz szavakat,
kutatsz a rosszat megtalálni,
káromkodsz biflázva keményen,
rájöttél, tudsz ütni és ütni.

És tudod, hogy jó ha másnak fáj,
sebeket ütni mára megtanultál,
önként fogtad meg kezem, ma úgy
érzed minden áron szabadulnál.

A farkasok már nem üvöltenek,
némán támadnak, ölve belém marnak,
már nem menekülök, rájuk várok,
boldog leszel ha engem felfalnak.

“Feledni tanulsz” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Dehogy, csak azt hiszed. [img]https://holnapmagazin.hu/images/smiley/thinking.png[/img]

  2. Jaj
    [img]http://holnapmagazin.hu/images/smiley/angry.png[/img]

  3. Kedves Erzsébet

    Köszönöm, hogy olvastál…sajnos ez a vers is a "saját" életem.

    üdv
    – i –

Szólj hozzá!