Majd ha
Kiborította az éj a nappalok melegét,
a guggoló árnyak lassan felállnak,
mint kísértet olyanok a terhelt faágak.
Levél nélkül susognak a fehér hó alatt,
karjaikban éden szunnyad, hű madarak
A kék tavasz, még messze van, az idő
most oly ravasz, akár az égnek árnya.
Majd, ha némán sírnak a jégcsapok,
ha felszáll a szerelmes ibolya illata,
tavasszal tüzesen égnek a nappalok.
Szúnyogokkal táncol a szél a tó vízén,
nyílik a réten sok aprócska pipitér.
Párologva száll az ég felé a hajnal.
Nem rémít a lusta árnyék a fák alatt.
Rügyeken zsongnak éhes darazsak.
Kedves Magdi!
Köszönöm szépen a gratulációdat!
Szeretettel (l)-vesen láttalak: Ica
Kedves Ica!
Éllmény volt olvasni csodálatosan szép versedet.
Sok szeretettel gratulálok,
Magdi
Drága Mária (Jedyke
Örülök és köszönöm a kedves megtisztelő soraidat!
Öleléssel: Ica
Kedves Klári!
Köszönöm a gratulációdat,(l) örülök, hogy itt jártál nálam.
Szeretettel: Ica