ÚJ ALOM

ÚJ ALOM

Ha a száj elől az ököl kitér,
és ekédet húzza egy telivér.
Ha víznek kell a levágott virág,
s a hiba kijavítja a hibát.
Ha az alamizsna nem egy vagyon,
s az agy nem uralkodik az agyon.
Ha a verés, az önsanyargatás,
és vermet a verem magának ás.
Ha az üvöltés csend után vágyik,
s az egyik nem olyan, mint a másik.
Ha az istent untatja az ima,
és fölfelé gördül a lavina.
Ha a kérdés ismeri a választ,
s a halál inkább életet választ.
Ha a bőség máshol nem szegénység,
s a tűzben fa helyett nem remény ég.
Ha a viharért lebeg egy zászló,
s a hallgatás többet mond, mint száz szó,
s aki prédikál, az nem bort iszik.
Ha, akiben benne van a zsizsik,
lemerül és nem úszhat a vízen.
Ha levelem nem magamnak címzem,
s nem úgy teszek: hiszen egyszer élünk!
Ha saját húsunkba vág az élünk,
s helyet cserél az ok és okozat,
talán rájössz végre, hogy ne csomózd,
inkább vágd szét sorra a bogokat.

Új év, új remény, új fogadalom;
cseréljük ki, mert bűzlik az alom!

Szólj hozzá!