Vallomás

Vallomàs

Minden sóhajommal,
vàgyom a lelkedre.
Szívednek szerelmére,
s bàrsonyos testedre.

Forró – Szép ajkadra,
a csókos kis szàdra.
Te fekete hajú gyöngyszem,
ébenfa àga.

Légy termő földem,
melyben a jövő szület\’.
Boldogítsd hàt hívedet,
e vàndorló , magànyos szívet.

Had csókoljam én,
öröm könnyeid.
Had éljem àt veled,
melyből lesznek,legszebb emlékeid.

Menekülnék hozzàd,
a boldogsàg szigetére.
Vagy óriàsi vàr,
magàny – rejtekébe.

Bizonyítva hogy szívem,
teljesen a tiéd.
Tekintetem csodàl,
s lelkem megért.

Minden…Minden,
mit szeretnél.
Teljesül – ígérem,
csak szeressél.

Kisizsàk ; 1994. Augusztus 20.
1995. Június 3.Szombat.

“Vallomás” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Keni,Kitti,és Babu.
    Örülök hogy olvastàtok versemet.
    Jó érzés làtni,és köszönöm a hozzà írt szép szavakat.
    Szép estét nektek.
    Tisztelettel.Bakos Attila Péter.

  2. Ez aztan az igazi szerelem ,kedves Peter !
    Csodas vallomasodat szeretettel olvastam !
    Kivanok tovabbi boldogsagot 1
    Szeretettel….Babu(l)

  3. [b][color=#6600ff]Kedves Petru !

    Mennyi ígéret van ebben a versben cserébe mindenért,,,
    Vajon betarthatod ezt mind egy kedvesért ?

    Üdvözöllek !

    – keni -[/color][/b]

Szólj hozzá!