REKLÁMOK

REKLÁMOK

Barátomnak, Bogdán Lászlónak

Ránk mosolyognak úton-útfélen
ismerős arcok, szemek és szájak;
ámítnak: ez itt a földi éden,
– Gyere, ma rád olcsó árak várnak!

A kóla barna, a száj vérvörös,
fehér bőrön illatozik a gél;
megcsillan, mint égen az üstökös,
de látványa csak néhány napig él.

Hófehérré vált Afrika fia,
mindent beborít e hazudós szín;
polipként terjed, mint a maffia,
amihez nem passzol semmilyen rím.

Ma mindenhol világos a divat,
csak a lélek lesz egyre sötétebb.
Plakáton whiskyt csak fehér ihat,
hiszen, ki színes, az kotorékeb.

A barna az bronz, ha műkéz festi,
de csak mocsok, ha veleszületett;
a fehér-élvezet tiszta testi
– Tarka virág, ne bontsd ki rügyedet!

India gyermeke büdös szemét,
kivel eladni nem lehet semmit,
hisz ki nézi, annak bántja szemét,
habár mást tanít az egyistenhit.

Dijor, Klojé azt sugallják neked,
bőrén csak bűzleni tud az illat.
Ami megilleti fehér tested,
cigányon tompítja vágyaidat.

– Pedig én is voltam habzó szappan,
mit életemből főzött a gonosz;
ezer év szenvedése volt abban,
de ez ma már nem oszt és nem szoroz.

Tetűnek hívsz, egy parazitának,
érvényes rám minden, ami tiltó.
Alanya lehetnék egy reklámnak,
amin az ige egy tetűirtó.

Szólj hozzá!