Mellékszál

Mellékszál

végigűztek a szavak
ahol az a gondolat
nincs – amilyet szeretnék:
percekre szabdalt menedék

ami még tetszik másképp
hallgatom mintha lennék
valaki vagy fontosabb
egy részletnél szebb: amolyan

elérhető kis öröm
ha enyém is: köszönöm
szalmaszálam vigaszom
érték a kövér por alól

felsírok még és néha
elhiszem: tartozéka
lehetek másnak voltam
idelent – lassan elfogytam

az életből – ha vártam
többet is nem sajnáltam
hogy ott voltam egészen
egyszer lehettem – egyetlen

“Mellékszál” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Kedves Szilvi!
    Jó téma, ügyesen megszerkesztett vers. Tetszett.
    Tartozéka senkinek se legyél, soha! Mindenki egy önálló, szabad egyéniség, ehhez minden körülmények között érdemes – kell! – tartani magunkat. Az alázatosságot sokszor kihasználják.
    Ehhez a felismeréshez, nem egyszer hosszú évek tapasztalati után jut el az ember. Ölellek. Rózsa

Szólj hozzá!