Emlékkönyvem
Kedvesem,emlékkönyvemben úgy élsz,mint
„Egy lepréselt rózsa a lapok között”
Mind a ketten átéltünk sok ezer kínt,
a szép szerelem köztünk ketté törött.
Kértelek,hogy légy magadhoz szigorú,
nem volt soha erőd, akaratod,tény.
Megmérgez ez a dohányfüst,iszonyú,
szívtad, menekültél,elbújtál odébb.
Nem ismerhetted már meg a szép jövőt,
hiába kértelek,nagyon akartam.
Elmentél,lebegtem ég és föld között,
hullám sírodat virággal takartam.
Intő szavaim jóra nem vezettek,
veled már csak álmaimban lehetek.
Kedves Magdika!
Nagyon jól esik együttérzésed,hálás köszönetem!
Szeretettel Erzsi(l)
Kedves Erzsike!
Együttérzéssel olvastam szép versben leirt fájdelmas emlékeidet.
Sok szeretettel,
Magdi