Este felé, csendesen …

Este felé, csendesen …

Szürkéskék ég alatt pihen a csend,
tücskök cirpelése messziről cseng,
énekes madarak altató dalt búgnak,
égre törő fák némán hajladoznak.
Nyugovóra tér anyja mellén a gyermek,
az országúton autók versenyeznek,
s lám egy eltévedt cserebogár keresi övéit,
csak az én szememre nem jön álom.
Gondolkodom ezen a teremtett világon,
ilyenre vágytam én azon a nyáron
mikor szép jövőmről álmodtam
virágos nyoszolya ágyon?

“Este felé, csendesen …” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Melinda! Sokszor kell és jó a csend körülöttünk. Igen ilyenkor jönnek a gondolatok. Nagyon szép befejezése szép versednek a költői kérdés! Szeretettel gratulálok. Éva(f)

  2. Draga Melinda! Nagyon szep leirasa az esti csendnek.
    Remek vers. Szeretettel gratulalok.
    Maria(f)

Szólj hozzá!