A titok

A titok

Tudhatnánk oly sokan,
de ámulnánk, mint ostobák,
sokak sorsa függ ettől,
szembe nézve lehet sorsmentő.
Mindennapok gondja, baja,
fiatalok kacéran, kalandban,
élnek oly sokan gondtalan,
és nem mernek őszintén szeretni.
Kívánságuk teljesül, lezser az életük,
kicsapongás,, víg kalandok, duhajkodás,
a felnőtté válás nem akarás.
Minek család, örök szerelem,
amikor meg van mindenem,
és kötelesség se terhel.
Utódaink jól élnek a lehetőséggel,
éldegélnek kényelemben,
mi csodálkozunk, érthetetlen.
Kaptak tőlünk gondviselést,
de nem életre nevelést,
eltűnt a család igénye, vágya,
sokszor másoknál vetve az ágya.
Nem kaptak példát, családi értéket,
ezért sokan nem tudják a mértéket,
és csodálkozunk, megváltozott a világ,
nem becsülik a férfit, a nőt mostanság.
Kellene a családi tűzhely melege,
a szerelem igénye, reménye.
Hely, világ, lesz itt keserű ínség,
kifordult vonzalmak, semmi hűség.