Örömcseppek

Örömcseppek

Zongora mögött apró gyermek,
Szeme előtt ujjai táncra kelnek,
Csodás dallamok töltik a termet,
Hátra dőltem, elernyedtem,
Testem átadtam a hangjegyeknek,
Könnyem észrevétlen lepergett,
Mellemben egy érzés otthonra lelt,
A zene, a szeretet, örömet gerjeszt,
Vezeti napunk, legyezi kedvünket,
A betegséget könnyebben viseled,
Ismeretlen embereket hozhat össze,
A pénz fontos, de nem oly lényeges,
Nem szőlő, hogy örökké csipegesd,
Az, hogy tele a hasad, s püffed,
Külföldön nyaralsz, homokon fekszel,
Vitorlások a szelet vászonnal eszed,
Lakásod drága festményekkel tele,
Volánodnál cuki nő ül és díszeleg,
Sok a céged, nem tudod hová tegyed,
Tömény szesztől szemed véreres lesz,
Vagy olyat mondasz, hogy szégyenkezhetsz,
Mind ezek nem okozhatnak oly örömet,
Mint amikor zenét hallgatsz teremben,
És a mennyekig száll letisztult lelked.

2019.08.02.

“Örömcseppek” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. "Mind ezek nem okozhatnak oly örömet,
    Mint amikor zenét hallgatsz teremben,
    És a mennyekig száll letisztult lelked."

    Szép gondolatok, örömmel olvastam. Aki a zenét szereti, az soha nincs egyedül.

    Szeretettel: Rita:)

Szólj hozzá!