VIRRASZTÁS

VIRRASZTÁS

Hány ember virraszt a mély éjszakában?
Mennyi csillag szikrázik fenn az égen?
Ezen gondolkodom ágyamban ébren,
mivel az alvást hiába próbáltam

Egy óra ketyeg a haláli csendben
Torz árnyékokkal telik meg a szobám
Csak bámulnak, de egyik sem ér hozzám
Illatod érzem itt, a közelemben

Két szemed villan, a néma sötétben
Csak a gyémánt ragyog ilyen sötéten
Nyúlnék utánad, de eltűnsz, mint álom

Vadul verő szívem tükrözi vágyam
Azon töprengek a mély éjszakában,
vajon a nyugtom, egyszer megtalálom?

Eger,2019. november 2. F.egri Rózsa (Vadvirág)

“VIRRASZTÁS” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Kedves Rózsa!

    Oly természetes, közvetlen a vallomásod mintha négyszemközt mondtad volna. Vívódásaidra, megnyugvást az idő hozhat.
    Köszönöm, hogy olvashattam.

    Szeretettel:Laci

  2. "Azon töprengek a mély éjszakában,
    vajon a nyugtom, egyszer megtalálom?"

    Kedves Rózsa!

    Fájó, szép gondolatok.

    Szeretettel: Rita(f)

Szólj hozzá!