Üzenek a Holdtól
Üzenek Neked, kedves
üzenek a Holdtól,
hogy emlékszel-e még?
Mit mondtam volt, egykor.
Ha te nem lennél
minden szín megszűnne,
minden fekete s fehér lenne.
Üzenek a Holdtól,
látsz-e néha még?
Látod-e Nélküled életem mily nehéz,
mily sekély?
Üzenek a holdtól s várom válaszod,
hogyan telnek a mindenségben,
s vannak-e napok?
Üzenem a Holdtól,
hogy az élet már teljesen más,
s hogy sosem lepi por
szívem örök bánatát.
Üzenj nekem a Holdtól,
büszke vagy-e rám?
Hogy vinni próbálom maradék életem,
egyedül, a magam vállán.
Üzenek a Holdtól,
kérlek várj majd rám,
ha el kell majd mennem a Földről,
a kapuban te fogadj, te állj!
Szép-szomorú gondolatok.(f)
Kedves Ildi!
Kerestem a pályázati nyertes versed, sajnos nem találtam meg, de ha már így alakult elolvastam ez. Nagyon szép, mély érzelmű vers, tetszéssel olvastam. Azért kiváncsi lennék a nyertesre is. Szeretettel gratulálok.
Üdvözlettel: Rita(f)