Ma nem jött hozzám

Ma nem jött hozzám

A mai napom valahogy nem sikerült,
azt tudom, igyekeztem jót tenni,
nem láttam a napot se ragyogni,
s az örömök is messze elkerültek.
Ínség jutott lelkemnek, nem több,
elfogytak a derű hullámai,
maradt az üres idő múlása,
s érzem télnek közeledtét.
Ma nem jött hozzám sírás, bánat,
pedig kész voltam őket fogadni,
se gyász, se magány nem jött,
ki nem találom mit jelent e csönd,
Mert tudják, nálam megértést találnak,
a vigasz szavával fogadom őket,
velük sírok, nem rejtem könnyem,
biztatom mindet szebb jövővel!

“Ma nem jött hozzám” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Rózsa!

    Köszönöm figyelmedet, gondolataidat! Volt másutt, aki negatívnak vélte soraimat. Válaszoltam, én is ember vagyok, érző és végtelenül bizakodó ahogy e sorok is.

    Szeretettel és örömmel olvastalak!

    Laci(f)

  2. Kedves, megható sorok – igazán jó szemmel nézed a világot, tetszik ez a pozitív hozzáállás. A versed jól sikerült kerek, egész.
    Szeretettel olvastam. Rózsa

Szólj hozzá!