Olyan mintha álmodnék
Szeretlek: Mert Te vagy.
Olyan mintha álmodnék.
Langyos Májusi szél fújja
szerte hajad.
Még egy pillanat;
S arcod szépségét csókokkal köszöntöm.
És ajkad édes szírmait
ostromlom szüntelen.
Már hiszem a holnapokat.
Tevéled lángokból kilépő,
lángnyelvek vagyunk.
Szeretlek…Égőn fájó seb hiányod.
Nálad feledtem akaratlanul:
Szívemet.
Vigyázz kérlek össze ne törd…
Szeretlek: Mert Te vagy!
Langyos Májusi szél fújja
szerte selymes hajad.
Még egy pillanat…
S olyan mintha álmodnék.
Soltszentimre; 2000. Május 25. Csütörtök.
Kedves Pepa , Bruxinelli, és Vadvirág.
Köszönöm hogy olvastátok versemet, és hogy tetszett Nektek.
További szép napot mindannyiótoknak.
Tisztelettel; Bakos Attila Péter.
Gyönyörű szerelmes sorokkal igyekszel meggyőzni kedvesedet, érzéseid valódiságáról, tartósságáról…remélem, hisz neked!
Ez a vers nagyon meggyőző, de tettek nélkül csak üres szavak.
Szeretettel olvastalak. Rózsa
A bizonytalanságot felváltja a bizonyosság .
" Már hiszem a holnapokat.
Tevéled lángokból kilépő
lángnyelvek vagyunk.
Szeretlek…Égőn fájó seb hiányod."
Nagyon szép! Gratulálok, Zsófi.
Egyszer láttam egy különös, megkapó filmet, amiben az egyik szereplő azt mondta (elnézést, amiért nem szó szerint idézem):
…az álmaimat terítettem eléd: vigyázz merre lépsz, mert az álmaimon jársz.
Te ezt a gondolatod (is) megmutattad ebben a szép, keretes szerkezetű versben. Jó volt olvasni erről a kiteljesedő szerelemről.(f)