Szívszóló

Összes megtekintés: 206 

Szívszóló

Karácsony van
Meseszép,
Valóságot
Megélt kép.

Mézeskalács
Házikó,
Ajtajában
Kis szánkó.

Felnőtt, gyerek,
Nagyszülő,
Örömfényben
Tündöklő.

Szobájukban
Zöld fenyő,
Csillagporos
Zöld erdő.

Csilingel a
Csengőszó,
Érkezik a
Megváltó.

Angyalkórus
Fényt hozó,
Hálaének
Szívszóló.

Karácsony van,
Meseszép,
Holnap is éld
Ünnepét!

“Szívszóló” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Drága Haj nalka/Pepa 24/

    Nagyon szépen köszönöm elismerő kedves szavaidat!
    Örülök, hogy tetszettek gyermeki lelkiséggél megírt
    soraim! (l)
    További szép estét!

    Boldog Új Évet kívánok!

  2. Kedves Irénke
    nem tehetek egyebet (és nem is akarok 🙂 ), minthogy csatlakozom az előttem szólókhoz. Ritmusos, hangulatos, csilingelő, csupa zene!
    A párszótagos, rövid verssorok, az összecsengő rímek: nem választottál egyszerű versformát, ettől is olyan sikeres ez a "versike" (merthogy Vers ez, javából). Nagyon tetszik, ahogy az ő-ó rímelésű versszakokat keretbe foglalja az első és az utolsó rész. Ami pedig a gondolatvezetést illeti: remek. Az általános fogalmi résztől a látványhoz, onnan a hangokhoz jutunk, majd a magasztos lelkiséghez. Szeretettel íródott ez a versed – és én is úgy olvastam.

Szólj hozzá!