Jóllakatlanul

Jóllakatlanul

Közel hozzám gyorsétterem.
Mivel otthon nincs ételem,
Sem italom, felkeresem.
Zsebemben néhány ezresem.

Meglepődöm némiképpen:
Senki sincs a helyiségben.
Benyomulok, tálcát veszek,
Egyszemélyes sort képezek.

Falra nézek – ínycsiklandó.
Nagy választék ételtabló.
Ilyen módra, olyan módra.
Megkordul a polgár gyomra.

Állom a sort kitartóan
Az egy fősre duzzadt sorban.
Szobrozok már vagy húsz perce.
Valaki észrevehetne.

Jó hogy nem tapossák lábam,
De mivel még nem kajáltam,
Még jobb lenne abrakolni.
Némi meleget letolni.

Jóval hátrébb a pult mögött,
Látok pultost négyet-ötöt.
Elmélyedve terefere.
Sajnos nem lakom jól vele.

Fél órája, hogy érkeztem.
Birkatürelmem elvesztem.
Kezemben üres fémtálca.
Elmúlik a birkaálca.

Fémedényem frizbi-forma.
Csörömpölve, bukdácsolva
Belendül a pulton túlra.
Kajálni indulok újra.

“Jóllakatlanul” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Kedves Anti

    Te nem vagy egy semmi
    Anti-tanti!
    Talentumod megvillantod,
    Hányavetin összefonod,
    Mégis úgy van kiötölve
    Remek vers legyen belőle!

    Ismét derűt hozó felüdülés volt olvasni Téged! 😀

Szólj hozzá!