Lehullunk

Lehullunk

Lassan lehullunk mint a fa levelek
még kapaszkodunk az élet fánkhoz
majd kezünk egyre erőtlenebb lesz
hiába bont virágot már a tavasz
örömöd lankad kevesebb lesz
a csillagod is az égen halványodik
életed egén lassan-lassan lecsúszik

Kondoros 2019 november 11 Oláh Péterné Jantyik

“Lehullunk” bejegyzéshez 15 hozzászólás

  1. Kedves Erzsike! Igen a "csillagunk az égen halványodik. Próbáljunk addig örülni, míg fenn van. A rossz gondolatok főleg ebben a szomorú időben tör ránk. Szerencsére az élet forgandó. Sok szeretettel gratulálok. Éva

  2. [b][i][center]Babu,sajnos ez az élet,mint írtam lentebb sok ismerősöm kísértem ki ebben az évben a temetőbe, nos ünnep közeledtével eszembe jutottak.Rzsike[/center][/i][/b]

  3. Drága Erzsike!
    Nagyon lemondó sorok.Semmi öröm, semmi remény!
    Szoktál vidámabb verseket is írni .Meglehet hogy a hideg
    évszak melankóliája hatott Rád!:]
    Szép soraidat szeretettel olvastam azért !
    Gratulálok sok szeretettel….Babu(f)

  4. Kedves Erzsike!
    Valóban vannak rossz pillanataink, amikor azt hisszük már nem bírja a karunk és elengedjük az életfa ágát, de amig elünk reméljünk.
    Sok szeretettel és együttérzéssel gratulálok,
    Magdi

  5. [b][i][center]Rita,..igen ltt van például ő is. Ill itt volt.Nehezen tudok belenyugodni a történésekbe,és a halált sem tudom elfogadni,attól függetlenül, hogy van. Rzsike[/center][/i][/b]

  6. [b][i][center]Rózsa szeretnék,de sok ismerőst kiértünk ki a falud szélre ebben az évben.Sok idős él kis utcánkban, és sokan betegeskednek köröttem is.Szóval meríteni, lassan csak ebből a témából tudok.Persze igyekszem nem elrontani a kedveteket. Rzsike[/center][/i][/b]

  7. Kedves Erzsike!

    Így van sajnos, ahogy írod. Ma különösen is meglepett Jana halála, aki bár már az év elején elment, most szembesültem igazán vele.

    Szeretettel: Rita(f)

  8. Drága Erzsike!
    Egyet kell értenem Rózsával: "kérlek, légy optimistább!", vannak rosszabb pillanataink, de azt szokták mondani, minden rossz után jónak kell jönnie. Fájdalmas, szép soraidat szeretettel olvastam, gratulálok, ölellek: Klári(l)

  9. Drága Barátom, Erzsikém!
    Amit írtál, mind igaz, de mégis arra kérlek, légy optimistább! Amíg élünk, itt vagyunk, minden szép percnek, napnak örülni kell! Azért is, mert a mosoly, a jó közérzet, segít továbblépni, élni, még ha száz fájó, mély sebet hagyó csapás is ért már minket. Gondolj, a mi kis alkotó közösségünkre, ahol olyan sokan tisztelnek, és szeretnek remek művészetedért, kedves egyéniségedért. Jó, hogy vagy nekünk!
    Magamról tudom, az adott hangulat vezérli tollunkat, és ezek szerencsére múló pillanatok…mint ez is.
    Megértéssel olvastam szomorú-szép versedet.
    Szeretettel ölellek. Rózsa

Szólj hozzá!