Megmaradunk
Sok szép nap vár még mireánk,
ne keseregj, legyél vidám!
Mint szerelmed, veled vagyok,
távolban is rád gondolok.
Nyáron nyílnak a virágok,
neked frisset, szépet hozok.
Tavaszi friss zöld levélen,
vittem neked az életem.
A tiédet visszahozták,
emberi vérrel táplálták.
Azzal a reménnyel élünk,
nem törik meg az életünk!
Az őszi napsugár fényt ad,
elvégezzük a dolgunkat.
Andalgunk a soproni szép
tereken, ahol pihent a
szìvem; érezzük, hogy otthon
vagyunk, az életbe bele
vágunk, teljesedik minden
álmunk, hisszük, hogy még,
lábra állunk, s az életnek
megmaradunk.
Köszönöm a helyeslésedet, hogy egyet értesz velem!:D
Persze, hogy meg. Naná! (f)