Isten kegyelme

Isten kegyelme

Jönnek az évek
sok,sok mesével
meg, megigézett
hányszor ígérte
szebb lesz majd holnap
a csatatéren
mesének népe
felvesz ölébe
elaltat szépen
keres a gond is
nem hagy nyugodni
jönnek csak egyre
zaklatott évek
bánat feléled
előcsal könnyet
bele se férne
esőfellegbe
nappali fénybe\’
édeni réten
kacag a hajnal
feledni kéne
sok elmúlt évet
hanyatló élet
ha vinne messze
tervez az ember
csoda ha zsenge
felvesz ölébe
Isten kegyelme

“Isten kegyelme” bejegyzéshez 11 hozzászólás

  1. Drága Ica !
    Stílus és forma találkozása. Kiforrott benned már rég.
    Kicsit újszerű a kép, de nagyon jó mindenképp. Az ihlet megtalált,
    felkeresett az új ritmus.
    Szeretettel gratulálok, Zsófi.

  2. Szia Ica! 🙂

    Furcsa volt olvasni ilyen formát tőled, mert nem ezt szoktam meg eddigi műveidben.
    Nekem ez a hangulat jött át:

    "zaklatott évek
    bánat feléled
    előcsal könnyet".

    A rövid sorokba rejtett mozzanatok kifejezik ezt a zaklatottságot, bármennyire elnyugvó a zárás.
    Kedvelem a verseidet, írj sokat 2020-ban is! 🙂
    Boldog új évet kívánok neked, hozzá erőt, egészséget, ihletet! 🙂 (f) (l)

    Szeretettel: Kankalin

  3. Nagyon szép a versed, bizony Isten kegyelme az életünk, ételünk.

    Szeretettel: Rita(f)

Szólj hozzá!