TEGNAP

TEGNAP

Tegnap, egy ragyogóbb nap ontotta fényét
A szél sem fújt még ilyen konok-hidegen
Az ősz-végi utcán jár-kel száz idegen
Csak te nem érzed meg szívem igényét

A csont-kopasz fák némán összeborulnak
Így védik egymást a közeledő téltől
Már előre félek ettől az egésztől,
hogy bús emlékeim agyamba tolulnak

Mert a tél behavaz, soha nem kegyelmez
Csontos-ujjaitól fagyott, jég-lelkem lesz
Hiába könyörgök, elszántan jön felém

Tegnap még édes, méz íze volt a csóknak
Mára vágyaim mind kihűltek, halottak
A sors mért csak engem büntet? Ezt kérdem én.

Eger,2019. november 26. F.egri Rózsa (Vadvirág)

“TEGNAP” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. "Mert a tél behavaz, soha nem kegyelmez
    Csontos-ujjaitól fagyott, jég-lelkem lesz
    Hiába könyörgök, elszántan jön felém"- s nincs rá orvosság…
    Szeretettel voltam versednél: Maria

  2. Kedves Rózsa!

    Szép szonettet írtál, remekül illesztetted össze a táj és az évszakok képeit fájó érzéseiddel. Kívánom, hogy amikor a tavasz jön, azok hozzanak más, szebb, virágosabb életérzést is:)
    Szeretettel gratulálok:Éva(l)

  3. Drága Rózsa! Azért a tegnapokat elvisszük a mába magunkba, holnapba, hisz az valamikor azért nagyon szép volt.
    Kiváló versedhez gratulálok szeretettel: Klári(l)

  4. Na, de Rózsa Drága! Ha nem halt volna el a vágy, akkor nem fájna kevésbé, hogy a másik boldog? Vagy vággyal teli?…
    Egyébként nagyon jó vers ez! Tényleg szépséges, egészen a zárómondatig. Az utolsó sor nélkül remek! Gratulálok!(f)

  5. Kedves Rózsa!:]
    Nagyon szép a szonetted. Egy szépen indult szerelem kihűlt
    szelleme kísér.(f)
    Ne fájjon, amire nincs orvosság. Aminek vége, vége.
    Kellemes volt az olvasása!
    Gratulálok sok szeretettel…..Babu(l)

Szólj hozzá!