Sötét kapun át…
Esztergom
Csillog a fény a kockakőn,
Tűsarkú jobb, ha nincs a nőn!
Billegő láb stabil kockán
Az illanó fény tűfokán
Sötét kapu belsejében
Szűkölködünk a napfényben
Átkelünk a Várhegy alatt
Szemben látjuk a véd falat
Védi rég a Bazilikát
Történelmi relikviát
Lenézhetsz a vén Dunára
Nagy ívű szép kanyarjára
Büszkén tekint a városra
Duna parti Esztergomra
Párkány néz a túloldalról
István király szobra alól
Ha vissza térsz a városba
Sötét kapun jutsz el oda
Fényt villantó kockakövén
Átkelhetsz a Várhegy ölén
Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszett a vers!(l)
Ha nem írtad volna ki, akkor is tudnám, hogy Esztergomról van szó. Hitelesen mutatod be a város egy csoda szép részét. Gyönyörű, még akkor is, ha kevés Nap éri, mint a versedben megírt nem túl fényes nap, ez picit sem ront a vers hangulatán. Jó a költemény, képeid is szépek, pontosak. Gratulálok! (f)